A vérelf faj fővárosa a lerombolt, de mára újjáépített
Quel'Thalas szívében fekvő Silvermoon City.
Az vérelf hátasa a sólyomstrucc (hawkstrider).
Az vérelf nyelve a thalassian.
A vérelf faj számára nincs semmiféle vallás, a Nagy Arkánum utáni
kutatásnak élnek, csak vérlovagjaikat köti le a Szent Fény, azokat is
csak az Élőholt Csapás elleni bosszúból, nem valódi hitbuzgalomból.
A vérelf faj (és így a nemeselfekké is) őse az
árnyelf faj, de az Ősök Háborúját követően Napjáró
Dath'Remar és a megmaradt Előkelők
(Highborne) elhajóztak a Keleti Királyságok legészakibb pontjára, és megalapították Quel'Thalast.
-Választható kasztok:
Mágus
(Mage), Pap
(Priest), Templomos Lovag
(Paladin), Tolvaj
(Rogue), Vadász
(Hunter), Boszorkánymester
(Warlock), Halállovag
(Death Knight)
-Faji képességek,specialitások:
Arcane Affinity (Arkán Vonzódás) - passzív:Megnöveli a Bájolás
(Enchanting) kereskedelmi képességet 10 ponttal.
Magic Resistance (Mágikus Ellenállás) - passzív:Csökkenti minden ellenséges mágia találati esélyét 2%-al.
Arcane Torrent (Arkán Áradat) - aktív:A képesség aktiválása után a vérelf körüli 8 yardon belül elnémít
minden ellenséget 2 másodpercre, továbbá a hatás kezdeményező vérelf
visszanyeri a mindenkori mannájának 6%-át (csak mannát használó
kasztoknál), 15 energiát (csak tolvajoknál), vagy 15 rúnaerőt (csak
halállovagnál).
-Faji tulajdonságok kezdő classokban:-Történet:
Hosszú év telt el, mióta a száműzött nemes elfek (high elf) kikötöttek Lordaeron távoli partjainál. Az új otthonukban megalapították a Keleti Királyságok új birodalmát, Quel'Thalast, és fővárosukat, Silvermoon City-t. Ezek után az Ősök Háborújának végén megsemmisült Végtelen Forrás (Well of Eternity) egy fiolányi részéből megformázták a számukra oly éltető varázslat egy új forrását, amit Napkútnak (Sunwell) neveztek el.
A Napkútból nyert energiát a királyság területében felállított
rúnaoszlopba irányítva létrehoztak egy erős mágikus barikádot, így a
démoni befolyás esélyétől mentesülve a birodalomra több száz év béke
köszöntött, de nem tarthatott örökké: Az Amani troll törzsek
összefogtak, és egy nagy hadsereget vezettek az elf királyság ellen,
hogy kiűzzék őket területeikről. Az elfek az óriási túlerővel szemben
csak úgy menekülhettek meg, ha szövetkeznek az Arathor nemzet
embereivel. A szövetség ezután már képessé vált a vad troll hadjárat
fölé kerekedni, majd totális vereséget mérni rájuk, cserébe a nemes
elfek megtanították az emberek tanult bölcseinek a mágiai használatát.
Az ezt követő évtizedek viszonylagos békéjét követően elérte őket is a
Harmadik Háború, amely a trolloknál is veszedelmesebb ellenséget hozott
rájuk: Arthas Menethilt és a Csapást . Arthas a Napkút segítségével akarta feléleszteni Kel'thuzad
nekromantát, ezért szentségtelen haderejével lerohanta az elfek
világát, majd egy belső árulást követően sikeresen áthatolt Quel'Thalas
legendás védelmén, és lerombolta a nemes elfek központját, Ezüsthold
városát is. A faj javarészt odaveszett, és elhunyt maga a király, Anasterian Sunstrider is, így végezve be a birodalom sorsát.
A Csapás bár sikeresen elfoglalta Silvermoon városától messze fekvő Quel'Danas
szigeten vigyázott Napkutat, a titokzatos mágiától örvénylő forrás
mindmáig ismeretlen okokból kifolyólag felrobbant. A túlélő nemes elfek
a királyságuk után már a mágiájuk egyetlen igaz forrását is
elvesztették, a népirtástól megmenekültek között letargikus válság és
létbizonytalanság tört ki. Anasterian fia, és a Napjáró dinasztia
utolsó képviselője, Kael'thas Sunstrider próbált a menekülteket
egybetartani, de kénytelen volt rájönni, hogy népének létkérdéssé vált
az egykori mágiaforrás mihamarabbi pótlása, különben súlyos testi, és
szellemi degenerációnak eshetnek áldozatul. A túlélők az elesett
Quel'Thalas királyságnak, és elhunyt testvéreiknek emlékére felvették a
sin'dorei, azaz "A Vér Gyermekei" nevet, és elkezdődött bizonytalan exodusuk.
Kael'thas vérelfjei új varázsforrásuk keresése közben sokáig vándoroltak Dalaran
sikátorai közt, de miután egy demagóg lovag parancsnoksága alá
kerültek, a Csapás táborai ellen küldött vérelfek kiábrándultak a
Szövetségből, majd követték a a Nagy Tengerből jött nagákat. Vash'j tengeri boszorkányasszony elvezesse őket Outland-ra, hogy aztán az ottani démoni káoszmágiával enyhíthessék mágiaéhségüket. Kael'thas támogatta Illidan Stormrage-t, így testvéreivel részt vettek az egykori ork erődrendszer, a Hellfire ("Pokoltűz") megostromlásában, majd Azerothra visszatérve meghódították az Icecrown Glacier csúcsait, hogy Illidan megszerezhesse a meggyengült Lich Király erejét. Ám az Árulóra csúfos vereséget mért Arthas, aki Ner'zhul-lal
egyesülve létrehozta az új élőholt vezért. A démoni éjelf bukását
követően a vérelfek vagy holtukban a Csapás markába kerültek, vagy
Kael'thas-t követve visszatértek Outland-ra, de többen visszatértek
egykori birodalmukba, hogy újjáépítsék azt. A nagák által felajánlott
veszélyes mágiák miatt a elvesztették a Szövetség bizalmát, de a
nagylelkű Thrall ork hadúr oltalmába vette őket, így a vérelfek csatlakoztak a Hordához.
A vérelfek csak nagy nehézségek árán fogadták el a megváltozott
világrendet; békét kötöttek a Sötét dárda trollokkal, és elfogadták a
Csapástól kiszakadt elhagyatott élőholtakat is. Most rajtad is múlik,
hogy eljön-e az újjászületett Quel'Thalas békés korszaka, vagy sem.
A vérelf (blood elf) faj a nemeselfek (high elf) faj egyenesági leszármazottai, akik a Harmadik Háborút követően menekültek a Külvilágba (Outland). A Külvilágban a gonosz Illidan démonvadászhoz és a vele szövetséges nagákhoz csatlakoztak, hogy az egykor csodás Quel'Thalas birodalmát éltető Napkút (Sunwell)
megsemmisülését követően új, számukra létfontosságú mágiaforrást
találjanak. Illidan támogatásával sikeresen elnyelték e megtört
planétán megrekedt kaotikus démoni energiákat, így bár megőrizték
kecses, vékony testalkatukat és felfelé álló hegyes füleiket, de
szemükben egyre gyengülő arkán varázs helyét átvette a káoszmágia
csillogása.
A Szövetség nem fogadta vissza őket, amiért támogatták az áruló
árnyelfet, de a Horda felismerte a bennük rejlő lehetőségeket, ezért
felajánlotta a vérelfeknek segítségüket a királyság újjáépítésében, és
az Elhagyatott (Forsaken) élőholtakkal való megbékélésre, cserébe viszont tovább gazdagíthatták haderejüket a Szent Fényt (Holy Light) bitorló vérlovagságért (blood knight).